Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, Fredrika Bremerrel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is. Férjével 1855-ig Oroszországban élt, de egészsége nehezen viselte a klímát, ezért Olaszországba költözött. Dora d'Istria írói néven kezdett publikálni, főleg franciául, elbeszéléseket, esszéket, tanulmányokat. Műveiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjának fontosságával. 

Néhány műve (Pallas Nagylexikon alapján):

• Első munkájában: La vie monastique dans l'Église orientale (Páris 1855; Genf 1859) az európai eivilizáció legnagyobb akadályául a szerzetesi intézményt tünteti fel;
• La Suisse allemande művében (Genf 1856) a német eszméknek a modern civilizációra való hatását taglalja;
• Les femmes en Orient munkájában (Zürich 1860) a keleteurópai nők helyzetének javításáról ir;
• Des femmes par une femme c. iratában pedig (Brüsszel 1869) a német társadalmat hasonlítja össze a román társadalommal;
• az Excursions en Roumélie et en Morée (Zürich 1883) cimüben azt bizonyítgatja, hogy az ó-korban Görögország azt a szerepet játszotta, amelyet a modern világban Németország játszik. 

Read more: http://www.kislexikon.hu/dora_distria.html#ixzz4WOsS4mDG