„Ezüst hang és arany tehetség” – Unger Karolina operaénekes (1803–1877)

Olvasási idő
less than
1 minute
a- a+
Közzétéve 4 éve
Legutóbb frissítve 4 éve
Eddig olvastam

„Ezüst hang és arany tehetség” – Unger Karolina operaénekes (1803–1877)

október 28, 2020 - 21:54
Arcképcsarnok
Művészek
Előadóművészek

Bécsben () született, Olaszországban tanult énekelni.

Első fellépése Bécsben volt 1821-ben, Dorabellát énekelte a Cosi fan tutte-ban, a szerepre Franz Schubert készítette fel.

Három évvel később énekelte először Beethoven Kilencedik szimfóniájának alt szólóját, ez bravúrszerepe maradt egész pályafutása alatt. (A legenda szerint akkora vastapsot kapott, hogy a siket zeneszerző is hallotta.)

Nemzetközi hírnévre tett szert, gyakran szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországba (külföldön Caroline vagy Carlotta Ungherként ismerték.)

1833 októberében Párizsban lépett fel, ott mondta róla Rossini: 

Ő a dél heve, észak energiája, érces tüdő, ezüst hang és arany tehetség.” 

1841-ben férjhez ment François Sabatier francia íróhoz, két évvel később visszavonult a színpadról. 

19. század
magyar nők
operaénekesnők

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)


Támogatlak titeket
Adománybolt

Más egyszeri összeg
Rendszeresen adományoznál?

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Hunyady Margit színész (1854–1906)

január 10, 2020 - 21:38

1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Tudatosan választotta a színészi pályát, eltávolodva családjától, és törekedett az önművelésre. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban játszott. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp.-i Vígszínház tagja volt, főképp szalondarabok hősnőit alakította. Írt színdarabot (Régi világ, Vígszínház, 1902), verseket, cikkeket, lefordította Daudet Sappho c. színművét (Kolozsvár, 1893).

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Copyright © 2024 Nőkért Egyesület. Minden jog fenntartva!