Dr. Tihanyi Zsófia

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16
Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.

1915-ben megnyitotta saját fogászati rendelőjét. Tihanyi férje Dr. Korányi Sándor volt, akit ma is úgy emlegetnek, mint a „legnagyobb magyar belgyógyászt”.

Tihanyi Zsófia a második világháború alatt végzett önzetlen munkájáért megkapta a Vöröskereszt kitüntetését.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi Straub-F. Brunót bízta meg.

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel.