"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

"Aki csak annyit tesz, amennyi a kötelessége, az szolga" - Kasztner Janka pedagógus (1850–1923)

január 09, 2019 - 00:00
A magyar nőnevelés egyik úttörője.

1850-ben Ladoméren született gazdatiszt lányaként. Győrött, Zalud Antonia magánnevelőintézetében tanult, ahol, miután apja kereset nélkül maradt, segédtanítói állást vállalt. 1871-ben felvételt nyert  tanítónőképzőjébe. 1872-ben a Zichy Antal által kitűzött néhány aranyból álló pályadíjat: "Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai?" c. pályakérdésre, 16 pályázó közűl ő nyerte el. A felső nép- és polgári iskolai oklevelet is megszerezve öt évig magántanítónő volt.  

1874-től az ipolysági polgári leányiskola vezetője, majd egy év után az akkor megalapított győri Állami Tanítónőképzőintézet első igazgatója volt. A képző negyven tanulóval, köztük 20 bentlakóval indult. Vezetésének tíz éve alatt többszáz, jól felkészített tanítónő végzett az intézetben. Tanítványa volt a szombathelyi feminista mozgalom későbbi vezetője, is. 1877 nyarán tanulmányutat tett Felső-Olaszországban. Élénk részt vett Győr város tanügyi életének mozgalmaiban. A győrvidéki tanítóegylet alelnökének választotta, a győri községi leányiskola felügyelősége pedig tagjává. Igazgatói tíz éves működésének emlékére növendékei 400 frt alapítványt tettek a magyar tanítók országos árvaháza javára.

Győr után a kolozsvári, majd 1896-tól a budapesti állami polgári iskolai tanítónőképző igazgatója volt. Az intézet az ő igazgatósága idején kapta az Erzsébet Nőiskola elnevezést. 

Publikációi jelentek meg a Nemzeti Nőnevelésben és a Győri Tanügyi Értesítőben, könyve Emlékeim címmel jelent meg.

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

november 15, 2018 - 00:50

Magyarországon ő volt az első, aki 1893-ban a Stolze-Fenyvessy-rendszerből gyorsírástanári oklevelet szerzett. Az Országos Női Gyorsíró Egyesületben létrehozta az első gyors- és gépírási szakiskolát. Az iskolában - mely a Dohány u. 30/b alatti Solti-társasházban működött - a tízujjas, vakírásos módszert tanították. Kaiser Gizella adta ki hazánkban A gépírás tankönyve címmel az első rendszeres gépíró tankönyvet, valamint szerkesztője volt a Sztenográfia című szaklapnak. 1929-ben a Magyar Gyorsíró Társaság képviselőházi tanfolyamát vezette.  

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: