Az 1878-ben született manchesteri lány postáskisasszonynak tanult, de mivel csak 155 centire sikerült megnőnie, egy akkor bevezetett, minimum 157 cm-es magasságot előíró követelmény értelmében nem állhatott munkába. Drummond, akit a nőkkel szembeni diszkrimináció e formája (hiszen a nők átlagos testmagassága alacsonyabb a férfiakénál) felháborított, egy gyárban helyezkedett el, ahol még lázítóbb igazságtalanságokkal találkozott: például azzal, hogy a nemek közt markáns fizetéskülönbségek vannak, valamint hogy az alulfizetettség és a munkanélküliség nők sokaságát kergeti prostitúcióba.

1905-ben lett az Emmeline Pankhurst vezette radikális nőszervezet, a WSPU tagja, s szinte azonnal porrá zúzta a nők szavazati jogának azt a gyakori ellenérvét, hogy a nők nem teljesítenek katonai szolgálatot. Felhívta rá ugyanis a figyelmet: attól, hogy egy férfi alkalmatlan a katonai szolgálatra (pl. mert alacsony...) még nyugodtan szavazhat. Véleményének nyomatékosítására a WSPU akcióin mindig katonai egyenruhában jelent meg – ezért és kiemelkedő szervezőkészségéért ragadt rá a Tábornok név.

Számos merész akciót hajtott végre, amelyekkel rendszeresen a lapok címoldalára került. 1906-ban besurrant a miniszterelnöki rezidencia nyitott ajtaján (ide nő nem tehette be a lábát!), miközben társát, Irene Millert letartóztatták, mert dörömbölt az ajtón. Ő is számtalanszor megjárta a börtönt, egyik alkalommal három hónapos terhesen.

1908-ban a Temzén, egy bérelt hajóban megközelítette az Alsóház teraszán üldögélő képviselőket, hangos szónoklatot intézett hozzájuk a nők szavazati jogának fontosságáról, majd barátságosan meghívta őket a szüfrazsettek közelgő gyűlésére.

1909-ben Edinburgh-ben szervezett harcos felvonulást annak bizonyítására, hogy a WSPU vezetőinek állításával szemben a skót nők is alkalmasak a küzdelemre. Tízezrek tódultak az utcára, hogy lássák a transzparenseket magasba emelő, skót dudát fújó, a skót történelmet idéző ruhákba öltözött nőket.

1914-ben egészsége megrendülése és a világháború kitörése miatt visszavonult a direkt akcióktól, de nem a nyilvános szónoklatoktól és a mozgalom háttérmunkáitól. 1930-ban újabb fordulatot vett politikai pályája: jobboldali szövetséget alapított és harcot hirdetett a kommunizmus, valamint a fasizmus ellen.

(Első megjelenés: Éva magazin)