Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

december 21, 2015 - 23:24
A 19. századi angol nőmozgalom egyik vezetője, Manchester Society for Women's Suffrage alapítója és titkára, Jessie Boucherettel az 1870 és 1890 között megjelenő Women's Suffrage Journal szerkesztője.

1827-ben, február. 24-én született a lanchashire-i Chaddertonban. A kor szokásainak megfelelően csak otthoni nevelést kapott, azonban olyan élénken érdeklődött a botanika iránt, hogy 1862-ben így is díjat nyert egy tanulmányáért, 1864-ben pedig könyvet írt Botanika kezdőknek címmel. Női önképzőkört alapított, levelezett Charles Darwinnal.

1866-ban részt vett a National Association for the Advancement of Social Science éves találkozóján, és érdeklődését felkeltette egy bizonyos "Miért kell a nőknek szavazati jogot kapniuk" c. előadása. Ekkor határozta el, hogy ő is cselekedni fog a cél érdekében, és hamarosan megalapította a Manchester Society for Women's Suffrage szervezetet. Pár hónappal később egy megözvegyült kereskedőnő, Lily Maxwell tévedésből a szavazólistára került, és Becker biztatására le is adta a szavazatát. Ezután más női családfők is kampányolni kezdtek - egy fiatal ügyvéd, bizonyos Richard Pankhurst segítségével - a szavazati jogukért, azonban a hatóságok azzal válaszoltak, hogy utólag Maxwell szavazatát is érvénytelenítettek.

Ez azonban nem szegte Beckerék kedvét, és néhány részeredményt el is értek: a nők szavazhattak egyes területi választásokon, és iskolák vezető testületeiben is helyet kaptak. Elérték, hogy a Man-szigeten 1881-ben törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. Az 1870-es években országjáró körutat szerveztek, beszédeket tartottak - egy ilyen alkalommal 1874-ben a tizenöt éves is a közönség soraiban tartózkodott.

Becker, tagadta az esszenciális nőies tulajdonságokat, nem élt azzal az érvvel, miszerint a nők morálisan "tisztábbak" vagy felsőbb rendűek lennének a férfiakhoz képest. Úgy vélte, hogy nők és férfiak értelmi képességeiben sincs különbség, így a koedukált oktatás híve volt. Másokkal ellentétben a hajadon nők szavazati jogáért is érvelt, sőt úgy gondolta, hogy nekik még nagyobb szükségük van erre. 1890-ben, diftériában halt meg. Neve - például  vagy  mellett - ott áll a Reformerek Emlékoszlopán a londoni Kensal Green temetőben.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.