Marie Lachapelle francia nőgyógyász (1769–1821)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marie Lachapelle francia nőgyógyász (1769–1821)

május 25, 2015 - 21:04
1769. január 1-jén született. A szakmát először édesanyjától tanulta, aki a párizsi Hotel Dieu szülőotthon és bábaképző vezetője volt.
 
Marie később Heidelbergben tanult nőgyógyászatot, a híres Franz Naegele professzor hallgatója volt.
 
Hazatérve Párizsban megbízást kapott a Hopital de la Maternite megszervezésére, új módszereket vezetett be a bábaképzésben. Többezer szülést vezetett le, az általa kidolgozott módszerekkel megkönnyítette a vajúdást, új helyreállító műtéti technikát fejlesztett ki. Sokezer nő életét lehetett volna megmenteni, de a korabeli férfi orvosok nem fogadták el módszereit.
 
Marie tapasztalatait a Pratique des Accouchemens, ou Memoirs et Observations choisies, sur les points les plus importans de l'Art; Par Mme. Lachapelle, sage-femme en chef de la maison d'Accouchement de Paris (Szülészeti eljárások, avagy Madam Lachapelle, a párizsi szülőotthon bábájának és vezetőjének emlékei és tapasztalatai szakmája legfontosabb részleteiről) című háromkötetes munkájában foglalta össze. 
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Florence Nightingale 1820-1910

május 12, 2013 - 05:37
Május 12-én tartják az ápolónők világnapját, annak az angol nőnek a születésnapján, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá emelte. 
 
Nevét Firenzéről kapta, a városról, ahol született. Az előkelő társasághoz tartozó gazdag szülők két lányukat a kor igényeinek megfelelően nevelték – irodalmat, nyelveket, zenét és rajzot tanultak és készültek a rangjuknak megfelelő házasságra. 
 

Orvosnő lett a "boszorkányok" leszármazottja: Hedda Andersson (1861–1950)

május 25, 2015 - 22:01
Hedda Andersson

 A lundi egyetem első női hallgatója és a második nő, aki svéd egyetemen orvosi diplomát szerzett. A gyógyítás nála családi örökség – anyja, nagyanyja, dédanyja javasasszony volt, akiket sokszor üldöztek, boszorkánynak kiáltottak ki. Amikor az egyetemek nőket is felvettek, a család úgy határozott, legyen „hivatalos” gyógyító is közöttük. 1880-ban lett egyetemista, két évig egyetlen nő a férfihallgatók között, akik elfogadták és tisztelettel bántak vele. Dolgozott Malmőben, a stockholmi Karolinskában, később 32 éven át magánpraxist folytatott.