Gróf Teleki Sándorné "Szikra" író, feminista (1864-1937)
Teleki Sándorné Szikra (Tolnai Világlapja, 1914)
Kölcsei Kende Júlia (Juliska) 1864. márc. 7-én született Budapesten. Anyja a nagykállói Kállai Ida, apja (kölcsei) Kende Kanut országgygűlési képviselő volt, aki különösen fontosnak tartotta a kultúrát, a nemzeti művelődés ügyét. Júlia 1886-ban feleségül ment Teleki Sándor grófhoz (1861-1919), aki szintén foglalkozott újságírással.
Kende Júlia irodalomi szalont működtetett, amelyet a kor jeles személyiségei látogattak.
1898-ban tűnt föl A bevándorlók c. regényével, amelyben a magyar dzsentri és arisztokrácia életét festi biztos vonásokkal. Megjelent német fordításban is (1905, újra 1906). Későbbi elbeszélő és drámai művei is ebből a körből merítik tárgyukat s fő érdemük az előkelő világnak éles szemmel megfigyelt és ügyesen bemutatott rajza.
Ezek: Ugody Lilla (regény, 1900); A betörők (elbeszélések, 1902); Vadászat (elbeszélések, 1903); A fölfelé züllők (regény, 1904); Enyém? (a Kisfaludy-Társaságtól jutalmazott regény, 1906, új kiad. 1922); Régen (regény, 1907); A hét szilvafa árnyában (elb. 1909); Judit (regény, 1911); Nagy asszonyok élete (1912); Ez az! (regény, 1915); Tabu (reg. 1919); A nagy-nagy kerék (reg. 1923)
A nagyon gazdag leány c. monológja 1905. jelent meg, A tépett láncok c. dramolettját s a Káprázat c. vígjátékát a Nemzeti Színház adta elő 1903. A Petőfi-Társaságnak 1905-től a tagja volt.
Bédy-Schwimmer Rózsa köréhez tartozott, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős alakja, a Feministák Egyesülete Politikai Bizottságának elnöke, A Nő és a Társadalom (1907-13) rendszeres szerzője, majd Pogány Paulával együtt A Nő szerkesztője (1914-17). Az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszus végrehajtó-bizottságának tagja, az előkésztő bizottség elnöke.
Amikor az 1920-as évek elején felmerült az "értelmiségi túltermelés"' problémája, újra meg akarták tiltani a nők egyetemi tanulmányait. Gróf Teleki Sándorné - más nőkkel együtt - feltehetően szerepet játszott abban, hogy a terv eredeti formájában meghiúsult (és "csak" numerus clausus lett belőle.)
A Magyar Írónők Körének alapítója és első elnöke. A Kör 1927. január 10-én alakult meg. ontos feladatának tekintette a fiatal tehetségek támogatását, az új irányzatok megismertetését. (Az egyesület – melynek alapítói között Kosáryné Réz Lolát, Ritoók Emmát és Várnai Zsenit is megtalálhatjuk – 1949-ben szüntette be működését.)
Teleki nagyra tartotta felesége irodalmi sikereit, ezt az is jelzi, hogy a nyaralójukat Szikra-laknak nevezték el.
Mindkettejük sírja a Farkasréti temetőben található.
Források:
Révay Nagy Lexikona, XVII. 599., 1937)
http://bfl.archivportal.hu/id-693-farkasreti_temeto_2003_ban_adattar_5.html (a Farkasréti Temető híres halottjai)
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k10778.htm (Kende Kanut)
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/ (Teleki Sándor)
http://mno.hu/kulturpult/roviden-795918 (Magyar Írónők Köre)
