Martha Gellhorn amerikai újságíró, író, az első női haditudósító (1908–1998)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Martha Gellhorn amerikai újságíró, író, az első női haditudósító (1908–1998)

november 28, 2017 - 16:01

A Bryn Mawr College-ban tanult, első cikkei a The New Republic-ban jelentek meg. A United Press bureau munkatársaként Párizsban dolgozott, ahol aktiv szerepet vállalt a pacifista mozgalomban. 1927-ben a spanyol polgárháború idején a Collier's Weekly haditudósítója. Spanyolországban találkozott Ernest Hemingway-vel, 1940-ben házasságot kötöttek, ami öt évig tartott. Hitler felemelkedéséről és hatalomra jutásáról is a helyszínről, Németországból küldi cikkeit, a kitörő világháború egyik legelismertebb tudósítója lesz. A háború után a The Atlantic Monthlymunkatársa. Ahol történt valami a világban, Martha ott volt és megírta, 81 éves korában még a panamai invázióról küldött helyszíni tudósítást. Több regénye, novellás- és riportkötete jelent meg. 1998-ban rákban halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."