1969-ben  Bécs XIV. kerületének képviselőjeként kezdte politikia karrierjét. Nevéhez fűzódik az első Frauenhaus létrehozása, mely bántalmazott nőknek adott menedéket. Több évig nőügyi miniszterként tevékenykedett. Kezdeményezésére szervezték meg az első nemzetközi konferenciát, amely a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal foglalkozott. Véleménye szerint:

„A nők egyenjogúsága és lehetőségekhez juttatása többet jelent, mint pusztán a születésszabályozáshoz való jog. A hatalom megosztását, a politikai vezetéshez való hozzáférést, a nők gazdasági függetlenségét jelenti.”