A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. A tradicionális, férfiközpontú Japánban nőként karriert csinálni nem egyszerű, a férfi nőgyógyászok nem voltak hajlandók felfedezését a gyakorlatban alkalmazni. Csak 2009-ben került fel a szer a WHO alapvető gyógyszereinek a listájára.