Agnès Varda francia fényképész, filmrendező (1928–2019)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Agnès Varda francia fényképész, filmrendező (1928–2019)

május 30, 2016 - 21:21
A francia új hullám markáns képviselője.

Első filmje, a Párbeszéd 1954-ben készült. Az 1961-ben bemutatott Cléo 5-től 7-ig című filmjével lett világhírű. A hatvanas években dokumentumfilmeket készitett, egyre inkább foglalkoztatták a női témák, női szerepek, a nők helyzete a társadalomban. Sem fedél, sem törvény című filmjével a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlánt. 

Néhány további filmje:

  • Boldogság (1965)
  • Teremtmények (1966)
  • Az egyik énekel, a másik nem (1977)
  • 101 éjszaka (1995)
  • Kukázók (2000)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Nem félte szívem az igazság láncait" - Anna de Noailles (1877–1933)

augusztus 11, 2010 - 23:30
Anna de Noailles Philip de Laszlo magyar származású festő képén (1913)

Apja román származású, havasalföldi vajda fia, anyja görög származású zenész. 20 évesen feleségül ment egy francia arisztokratához, egy fiuk született. A költőnő a párizsi szellemi elit rendkívül népszerű tagja volt, barátai közt tudhatta Colette-et, Marcel Proust-ot , Paul Valéry-t és André Gide-et. Portéját számos korabeli híres festő megfestette, itt László Fülöp, magyar származású londoni portréfestő művét láthatjuk. Rodin szobrot készített róla. Irodalmi teljesítményét számos elismeréssel díjazták,közülök többet is első nőként nyert el. 56 évesen halt meg.

Madame Tussaud (1761–1850)

október 30, 2014 - 18:34
Marie Grosholz Franciaországban, Strasbourgban született 1761. december elsején. Apja meghalt a hétéves háborúban, anyja egyik rokonuk, Philippe Curtius orvos házvezetőnője volt. Az orvos kedvtelésből anatómiailag pontos viaszfigurákat készített, amelyek felkeltették Conti herceg érdeklődését. Párizsba költöztek, ahol Curtius, orvosi munkáját feladva, kizárólag a viaszfigurákkal foglalkozott. 
 

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.