Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője
Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília lánya, Szegfi Emília volt.
1895-ben hallott róla, hogy Wlassics Gyula rendeletével a következő tanévtől nők számára is megnyílik a budapesti és a kolozsvári egyetem orvosi és bölcsészkara, valamint gyógyszerészeti tanfolyama. így elhatározta, hogy beiratkozik a budapesti egyetemre. 1896-tól fizikát és matematikát hallgatott (akkoriban a természettudományokat is a bölcsészeti fakultáson oktatták). Későbbi munkatársa, Vámbéry Melanie szerint:
Mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfikollégái, ha egymaga nő, beült a padba és a tréfálkozást, gúnyolódást fölényes magatartásával el tudta némítani. Csakhamar megszokták a halkszavú, mosolygós fiatal lányt, ki erélyesen, határozottan tudott felelni a legnehezebb és legbonyolultabb kérdésekre és szívesen tekintették azután komoly társnak.
Diplomája megszerzése után Budapesten tanított. Sokat dolgozott a nők érdekeinek érvényesítéséért, a gyermekvédelem hatékonyságáért. 1902-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökségi tagja lett, 1904-ben Schwimmer Rózával megalapították a Magyar Feministák Egyesületét, melynek egyik fő célkitűzése a nők választójogának kiharcolása volt. Az egyesület A Nő és a Társadalom címmel kiadott lapjában publikált és részt vett a szerkesztésében is.
1915-ben Glücklich Vilma volt a magyar küldöttség vezetője a Hágában megtartott nemzetközi nőkongresszuson. A Tanácsköztársaság leverése után állásából elbocsátották. 1919-ben részt vett Zürichben azon a konferencián, amelyen megalakult a Women's International League for Peace and Freedom (WILPF, Nők nemzetközi ligája a békéért és a szabadságért). 1922 és 1925 között Genfben dolgozott a szervezet főtitkáraként, az 1924-ben Washingtonban tartott konferencia egyik szervezője volt. Hazatérte után súlyos betegen még erején felül segítette a Feministák Egyesületének munkáját.
Glücklich Vilma 1927. augusztus 18-án Bécsben halt meg. A WILPF nevében Emily Green Balch meleg szavakkal emlékezett meg róla. Aletta Jacobs holland feminista orvosnő ezt írta:
Of course I remember Vilma Glücklich, she is not the kind of person one would ever forget.
Forrás: