De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00
Teleki Blanka unokahúga, kolozsvári lányiskolaigazgató, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja.

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

1880-tól Kolozsváron kinevezték az újonnan alapított kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójának. Huszonöt éven át vezette az intézményt. Részt vett a Pestalozzi Társaság munkájában, 1889-től tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egylet bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának, elnöke Teleki Blanka-körnek és a Kolozsvári Állatvédő Egyesületnek. Tankönyvei és pedagógiai cikkei mellett francia műfordításai is megjelentek. 

Néhány munkája: 

  • Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya;
  • Neveléstan;
  • Gróf Teleki Blanka élete;
  • Francia olvasókönyv felsőbb leányiskolák számára (Lectures francaises);
  • George Sand: A hóember;
  • Jókai Mór: Le fils de ľhomme au cœur de pierre.
  • A munka történetének rövid vázlata. Budapest: Légrády. 1880
  • Hol a boldogság? Vigaszszó szenvedők s szerencsétlenek számára. Budapest. 1884.
  • Női élet. Kolozsvár, 1892.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.