A leghosszabb futórekord tulajdonosa - az 1983-ban, Münchenben 800 méteren futott 1:53.28-as idejét még senki nem tudta megdönteni. Ugyanabban az évben a Helsinkiben tartott vlágbajnokságon aranyérmet nyert 400 és 800 méteren is, 400-on világrekorddal. A moszkvai olimpián 400 méteren ezüstérmes volt. Sportolói pályafutásának befejezése után edző lett, fiatalokkal foglalkozik.
Aranylánynak becézték a 18 éves korában Melbourne-ben nyert három olimpiai győzelme után. Világrekorddal lett első 100 méteren, győzött 200-on és a 400-as váltóban. 1956 és 1964 között 18 világrekordot állított fel. Az 1960-as római olimpiát sérülés miatt ki kellett hagynia. 1964-ben Tokióban újra olimpiai bajnok lett, negyedik aranyérmét 400 méteren szerezte meg, ezt tartotta élete legjobb teljesítményének. Ugyanebben az évben megkapta a Helms Award kitüntetést.
Külföldön Opika von Meray-Horvath néven ismerték. Aradon született 1889. december 30-án, három fiútestvére volt. Apja prominens szociológus volt, és Károlyi Mihály meghívására családjával Budapestre költözött. Zsófia, akinek a tehetségét már akkor felismerték, amikor gyerekkorában a befagyott erdélyi tavakon siklott, belépett az itteni Korcsolyázó Egyletbe (BKE) és szakszerű oktatást kapott.
Szülővárosáról kapta becenevét, a „Maputoi express”-t. Gyerekkorában fiúcsapatokban futballozott, 14 évesen kezdett atletizálni, a következő évben már második volt az Afrikai játékokon. Ő az egyik a világ négy sportolója közül, aki hat olimipián vett részt. A 800 méteres síkfutás specialistája volt, ebben a számban minden idők egyik legjobbjának tekintik. Kilencszer volt világbajnok, négy egymást követő évben nyerte meg az IAAF világkupát, kétszer nyert a Nemzetközösségi játékokon. 1966-ban bronzérmes, 2000-ben Sydneyben aranyérmes volt az olimpián.
