Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Stowe kanadai orvos, feminista (1831–1903)

május 04, 2017 - 16:53

 után a második kanadai orvosnő. Ontario államban született, kvéker családban, ahol a szülők hat lányuk taníttatására nagy gondot fordítottak. Az USA-ban, Providence-ben szerzett tanári képesítést koedukált intézményben, ezután hét évig szülővárosa iskolájában dolgozott. A női jogok iránt 1852-ben kezdett érdeklődni, amikor a Victoria College visszautasította jelentkezését a neme miatt. Végül egy torontói intézményben szerzett diplomát, és hamarosan iskolaigazgató lett. Férjhez ment és három gyereket szült. Férje tuberkulózisa keltette fel az érdeklődését az orvostudomány iránt - a természetes gyógymódok már tizenéves kora óta foglalkoztatták. Az orvosi egyetemre azonban nem vettek fel nőket, majd amikor Trouttal együtt speciális engedéllyel mégis bejutottak, a tanárok és a férfi hallgatók zaklatták őket. Így a  New York Medical College for Women hallgatója lett, és hazájában 1880-ban avatták orvossá. 

Miközben az USA-ban tanult, megismerkedett -vel. Hazatérve nőszervezetet alapított, mely 1883-tól a Canadian Women's Suffrage Association nevet viselte. Céljuk a nők szavazati jogának megszerzése mellett a munkakörülmények javítása és a nők felsőoktatáshoz való jogának kivívása volt. Hamarosan megalapították az Ontario Medical College for Women-t.

Lánya, szintén orvos lett, és anyjával együtt küzdött a nők szavatzati jogáért. Emily Stowe 1903-ban, a kanadai nők választójogának törvénybe iktatása előtt tizennégy évvel halt meg.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Az első női repülőgép-tervező: Elsie MacGill (1905–1980)

március 25, 2017 - 01:55

Az első nő volt, aki a torontoi egyetemen 1927-ben elektromérnöki diplomát szerzett, két évvel később a repülőmérnöki diploma is a kezében volt. A Fairchild Aircraft Ltd-nél kezdett dolgozni, majd 1939-től a Canadian Car and Foundry Co főmérnöke és az első női repülőgéptervező volt, nevéhez fűződik a Maple Leaf Trainer II repülőgép tervezése. A II. világháború idején ő volt a felelős a Hawker Hurricane vadászrepülőgépek tervezéséért és  gyártásáért. 1942-ben képregény is készült róla. Szüfrazsett nagyanyjához és anyjához hasonlóan feminista meggyőződésű.