1791-ben született Nagyszebenben, szegény erdélyi szász családban. Szüleit korán elveszítette, ezután cselédnek állt. Munkaadója, Láng Ádám János színész - az első magyar színtársulat alapítójának, Kelemen Lászlónak a sógora - észrevette a tehetségét, az ő biztatására a lány megtanult magyarul. A házban gyakran megforduló Kazinczy Ferenctől is jelentős biztatást kapott.
Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.
Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig.
A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt.
Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József (Laborfalvi Róza apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.
Január végén, 92 éves korában meghalt Kim Bok-dong dél-koreai emberi jogi aktivista, aki a második világháború alatt a japán hadsereg által prostitúcióra kényszerített úgynevezett vigasznőknek igyekezett igazságszolgáltatást kivívni, és maga is túlélte a háborús nemi erőszak e formáját. Temetésén Mun Dzsein dél-koreai elnök is megjelent. A mintegy ezerfős menet elhaladt a japán nagykövetség előtt. „Japán kérjen bocsánatot!” – követelte a gyászoló tömeg. Ez ugyanis hivatalos formában máig nem történt meg.
1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.
1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.
Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt Reichard Piroskával együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.
1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre.
Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.
A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz.
Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette.
Laborfalvi Benke Judit, színpadi nevén Laborfalvi Róza színész családba született. Apja Benke József, aki Bécsben próbálta ki magát, de nem kapott elég megbecsülést; anyja Rácz Zsuzsanna, akit férje nem engedett játszani. A kislány születésekor már az apa is visszavonult a színpadról és lányiskolát tartott fenn Miskolcon. Amikor észrevette cseperedő lánya tehetségét, mindenét eladta és családjával Pestre költözött.
Senger Mária (Mici) színiiskolai növendék korában kezdett játszani az Újpesti Színházban. Összeházasodott Rozsnyai Sándor karmesterrel, létrehozták az Arizona Trupp társulatot amivel külföldön turnéztak. 1932-ben a Nagymező utcában megnyitották az Arizona mulatót. Az igényesen, modern felszerelésekkel kialakított helyen látványos revüket mutattak be, rövid idő alatt népszerűek lettek. A magyarok mellett a világ minden részéből idelátogató hírességek is látogatták. A háború kitörése után Miss Arizona nem volt hajlandó elválni zsidó férjétől.
Férjével bejárta egész Európát, annak halála után néhány hónap alatt megtanult angolul és hosszú utazásokat tervezett. 1890-ben húgával bejárták a Balkánt, Görög- és Törökországot, Palesztinát, Egyiptomot, a Nílus mentén lehajóztak Núbiáig. Következő útja, már egyedül, India volt, három hónapot töltött ott, majd Ceylon következett. Rövid hazai tartózkodás után Észak-Amerikába utazott. Eljutott Mexikóba és Kubába is. Utazásairól saját fényképeivel illusztrált cikkeket, könyveket publikált.
Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.
1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen védte meg doktori értekezését és nyerte el a filozófia doktora címet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora, 1989-99 között az egyetem Társadalomtudományi karának Filozófia és Tudománytörténet tanszékén volt tanszékvezető. Nemzetközileg elismert tudós, vendégprofesszor volt többek között az Interuniverzitetski Centar Dubrovnik-ban, az Egyesült Államokban a St. John’s és a Rutgers egyetemeken.
Budapesten született, írócsaládba – apja Hajnal Gábor, nagynénje Hajnal Anna volt. Valószínűleg ez volt az oka, hogy amikor publikálni kezdett, édesanyja lánykori nevét választotta írói nevének. Az ELTE bölcsészkarán végzett magyar-latin szakon 1971-ben, a következő évben beiratkozott a MÚOSZ újságíró iskolájába. Végzés után a Magyar Nemzetnél kapott állást, ebben az időben publikálta első verseit is.
Szociofotókat készített a munkások és parasztok életéről. Utazásai alatt készültek az Üldözött emberek, az Aratók, a Munkások, munkanélküliek, Mindannyian felelősek vagyunk értük című képsorozatai Gyűjteményes kiállítását 1961-ben rendezte a Fényes Adolf Teremben. 1972-ben elnyerte a Nemzetközi Fotóművészi Szövetség (FIAP) Honoraire Excellence kitüntetését.
Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.
Néhány munkája:
A Nyugat pályázatán díjat nyert Ez a ház eladó című novellájával. Rendszeresen publikált (Új Idők, Pesti Hírlap, Pester Lloyd), amíg zsidó származása miatt le nem tiltották. Férjével, Nagy Lajossal bújkáltak, csak 1945 után jelentek meg ismét írásaik.
Gyűjteményes kötetei: Fur-Fa-Rag-Ta kínai ezermester kópéságai (mesék), Ez a ház eladó (novellák).
Csákváron született értelmiségi családba. A Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, 1902-ben kapta meg történelemtanári diplomáját. Egyetemista korában kezdett publikálni, az Egyetemi Lapok, a Polgári Iskolai Közlöny, a Polgári Iskola közölte cikkeit. Az egyetem elvégzése után több helyen, Trencsénben, Szabadkán és Aradon is tanított, ott került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1917-től Budapesten tanított, a Tanácsköztársaság kikiáltása után az Erzsébet Nőiskola igazgatójának nevezték ki. A tanítás mellett pedagógusoknak indított továbbképző tanfolyamokat.
Sajóvámoson született, az ottani leánynevelő intézet tanulója volt. 1873-ban a Fővárosi Lapok-ban jelent meg első írása. 1887-től a Barsmegyei Hírlap szerkesztője volt. Humoros, érzelmes elbeszéléseit, folytatásos regényeit rendszeresen közölte a Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Bazár, Magyar Szemle, Ország-világ és a Magyar Lányok. Testvére, Lina szintén író volt.
Néhány munkája:
Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.
1880. december 3-án született Budapesten. Apja Méhely Pál vasúti tisztviselő, anyja Czapf Júlia, aki tehetségesen zongorázott, de a műkedvelő zenélésen túl nem voltak előadói ambíciói. "Mici" tanítónői oklevelet szerzett, de művészi hajlamokkal bírt, így énekelni, zongorázni és festeni tanult. Összejöveteleken sikert aratott Blaha Lujza slágereinek előadásával.
Január elseje óta nem követem a magyar híreket, s csak rövid címsorokban, többnyire külföldi oldalakon találok utalásokat az országra, no és az ismerőseim megosztásaiból következtethetek dolgokra, annak ellenére, hogy az ismert magyar híroldalak mind le vannak tiltva a falamról. Akad bőven látnivaló, mert egy dolgot nehéz letiltani: a mémeket. Ezek a humorba csomagolt grafikus tartalmak dömpingszerűen jelennek meg, ha valami megrázó történik.
1824. május 23-án született Jászberényben, anyja bábaasszony volt. Az egri Tóth Terézia-féle neveldében tanult. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát. 1840-ben visszatért szülővárosába, és húsz éven át házitanítóskodott családoknál.
„Vállán cipelte ki a barátnőjét egy győri diszkóból a féltékeny férfi” – írja a Kisalföld.hu, már a címben megadva az elkövetőmentegető alaphangot.
Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult.
A Surrey grófsági Bansteadban született, katonacsalád lánya. Fiatalon kezdett zongorát tanulni, többek között Theodor Dohler és Bernhard Molique voltak a mesterei. Később érdeklődése a zeneszerzés felé fordult, Saverio Mercadantetól tanult komponálni. Termékeny és népszerű szerző volt, dalok és balladák mellett operákat, kantátákat, kórusműveket publikált. 1874-ben George March felesége lett, aki több operájának a szövegkönyvét írta.
