A fenti sorok megfogalmazásától a múlt szerdai parlamenti vitanapig volt egy választás, és eltelt újabb 4 év - ám mindössze a többször visszaköszönő 18 évet kell 22-re javítani benne, s változatlanul aktuális minden gondolata.
E sürgető témában, (melyet Európa felvilágosultabb felén szinte mindenütt respektáltak és törvényi szabályozással radikálisan javítottak - sok helyen olyannyira régen, hogy ma már élvezik a népesedéspolitikai eredményeit is !), nálunk a helybentopogás és elodázás vált természetes állapottá - ez a hozzáállás jópár felszólalásból világosan kitetszett.
Van egy ország. Egy népszavazás margójára.
A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1914. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.
Megjelent Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika szerkesztésében a Társadalmi nem és nyelvhasználat című tanulmánykötete, amely az angol és a német szakirodalomból tartalmaz érdekes válogatást. Az alapvetően elméleti jellegű tanulmányok bemutatják a nemek nyelvhasználatával kapcsolatos teóriáit.
Az alábbi link alatt találjátok az amerikai feminista (nyomtatott és internetes) újság, a Ms. Magazine 100-as listáját, mely a szerkesztők által legfontosabbnak, legjobbnak ítélt non-fiction műveket tartalmazza.
Mihály Éva Amichay egyre népszerűbb, igényes honlapjain (http://amichay.hu és http://podo-pro.hu ) számon magyar és izraeli közéleti témát mutat be, feszeget és gondol újra. Egy rendkívül szimpatikus, önálló nő, akit az élet számos szegmense érdekel : magyar és héber történelem, múlt, hitvilág, napi politika, városgazdálkodás, építészet..
Figyelmes olvasóink láthatták, hogy új cikksorozatot indított Pál Móni szerzőnk a gyerekkori traumákról (1. és 2. rész). Hétvégi zeneposztunkhoz is olyan zenéket válogattam, melyek valamilyen módon a gyerekkori traumákhoz, gyermekbántalmazáshoz ill. - bővítettem a kört - a családon belüli erőszakhoz kapcsolódik.
„Divatja” van ma a prostituált irodalomnak, rengeteg ilyen jellegű könyv látott napvilágot az utóbbi években, ezek egyike Szalai Vivien Hamis gyönyör című regénye, amelynek már folytatása is van Drága kéj címmel. Ez a könyv annyiban különbözik a többitől, hogy egyrészt azt állítja, lerántja a leplet a dubajozásról, valamint abban, hogy Szalai Vivien elmondása szerint egy igaz történetet vetett papírra: a Hamis gyönyör és folytatása egy Szofinak nevezett luxusprostituálttal készített interjú regényként tálalva.
Világunkban az agresszió mindennap jelen van. A párkapcsolati erőszak, és a nők bántalmazása még mindig gyakran használt „eszköze” egyes férfiaknak. A téma Damu Roland botrányai kapcsán, mostanság a médiában is „népszerű”. A sajnálatos eset következménye, hogy a bántalmazás, amely eddig túl sok figyelmet nem kapott, közbeszéd tárgya lett.
Nézzük a tényeket…
Nem vagyok irodalmár, és nem tudok sokat arról, hogyan születik egy vers, egy novella vagy egy regény. Legfeljebb annyit, amennyit azokból a fikciós könyvekből tudok, amik magáról az írásról, annak folyamatáról, nehézségeiről szólnak (legutóbbi ilyen jellegű olvasmányom Joanne Harris: Szederbor című könyve). Ezért ebben a cikkben elsősorban a saját, szubjektív véleményem kap szerepet.
A családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásáért való küzdelem során a Nők Lázadása Csoport felületein olvasható hozzászólásokban is többször felmerült az az érv, hogy "míg a nőket nem védi semmi, állatvédelmi törvény bezzeg van." Ezt én - aki feminista vagyok ÉS állatvédő - egy nagyon rossz megközelítésnek gondolom. Hogy miért? Ezt szeretném elmondani okt. 4., az Állatok Világnapja alkalmából.
