Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Kossuth Zsuzsanna, főápoló (1817–54)

augusztus 08, 2012 - 20:37

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

Kossuth Zsuzsanna 1841-ben kötött házasságot Meszlényi Rudolffal; három gyermekük született. A házaspár tevékenyen részt vett az Országos Védegylet szervezésében, a férj azonban 1848-ban elhunyt. Kossuth Lajos húgát 1849-ben az összes tábori kórházak főápolónőjének nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként rövid időtartam alatt több mint hetven tábori kórház létesült. 1849 áprilisában felhívást tett közzé, amelyben felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc végéig fáradhatatlanul tevékenykedett.

1850 után előbb Pesten, majd Bécsben raboskodott. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására engedték szabadon, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik. Kossuth Zsuzsanna előbb Brüsszelben telepedett le, majd az USA-ba költözött, ahol 1854-ben hunyt el.

Emlékezetét a Kossuth Zsuzsanna emlékérem (1998), illetve Kossuth Zsuzsanna című regénye (1983) őrzi.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Absolon Sarolta ellenálló (1924–1945) 

február 24, 2017 - 14:55

Nagykőrösön született, a középiskola elvégzése után a járásbíróságon volt tisztviselő. 1943-ban Budapestre ment, ahol egy telefonközpontban dolgozott. A Vörös Brigád nevű ellenálló csoport tagja volt, egy zuglói házban volt a központjuk, innen indították akcióikat. 1945 január 6-án a nyilasok elfogták, a budai várban lévő Gestapo központhoz hurcolták és kínvallatás után január 26-án kivégezték. 

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak.