Birdsall Otis Edey amerikai író, szüfrazsista, cserkész (1872–1940) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Birdsall Otis Edey amerikai író, szüfrazsista, cserkész (1872–1940) 

április 01, 2018 - 14:48

Szenátor apja gondos nevelést biztosított neki és testvéreinek. Sokat olvasott, érdekelte a napi politika, széleskorű ismeretségi köre volt. Korán bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba, Bellportban házuk a mozgalom egyik találkozási helye volt. Megválasztották a Women's City Club elnökének, 1928-29 között az American Women's Association elnöke volt. Versei, drámái jelentek meg a helyi lapokban, a Girl Scout Leader Magazine első főszerkesztője volt. Remek szervezőképességét a Girl Scouts of America elnökeként is kamatoztatta.
Néhány munkája: Rivets; Butter Money; Six Giant and A Griffin and Other Stories; Builders.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.