Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lise Meitner osztrák fizikus (1878–1968)

november 04, 2020 - 23:31

Bécsben született, 1906-ban doktorált fizikából szülővárosa egyetemén. 1907-től a berlini egyetemen Max Planck professzor asszisztense lett, ott kezdődött többévtizedes munkája Otto Hahn vegyésszel. A radioaktivitás kutatása során tett felfedezéseiket közös publikációk sora tanusította. 1926-ban ő volt az első nő, aki Németországban fizikusi egyetemi professzori kinevezést kapott. 1933-ban zsidó származása miatt eltiltották az oktatástól, majd 1938-ban életveszélybe került és menekülnie kellett. Sikerült Svédországba szöknie, ahol Stockholmban Manne Siegbahn laboratóriumában kapott állást, megkapta a svéd állampolgárságot is. A közös munka Hahnnal nem szakadt meg, levélben tartották a kapcsolatot. 1946-ban előadókörútra hívták az Egyesült Államokba, visszatérése után a stockholmi egyetem magfizikai részlegének vezetőjévé nevezték ki. Több egyetem tiszteletbeli tagja, az osztrák Tudományos Akadémiai első női tagja, a Max Planck érem és az Enrico Fermi díj birtokosa. 1982-ben róla nevezték el a meitnerium nevű kémiai elemet. 

1944-ben Hahn maghasadással kapcsolatos eredményeiért Nobel díjat kapott, elfogadó beszédében egy szót sem ejtett Meitnerről.  

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Émilie du Châtelet francia matematikus, fizikus (1706–1749)

december 03, 2017 - 11:15

Émilie du Châtelet (ejtsd: émili dü satele) hivatalos oktatásban nő lévén nem részesülhetett. Apja a királyi udvar magasrangú tisztviselője volt, gondos nevelésben részesítette. 12 éves korára anyanyelvén kívül beszélt németül, olaszul, latinul és görögül. Felnőtt korában tanárokat fogadott, akik matematikára, fizikára és filozófiára oktatták. Ismeretségben volt kora tudósaival, levelezett külföldi professzorokkal.

Telkes Mária biofizikus (1900–1995)

november 30, 2017 - 14:47

A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika tanári szakon végzett, doktori dolgozatát fizikai-vegytanból készítette.

1924-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Clevelandban dr. George W. Cryle professzor biofizikai laboratóriumában dolgozott.

1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanára, ott kezdett a napenergia hasznosításával foglalkozni. Az ő tervei alapján készült el 1948-ban a világon az első, napenergiával fűtött kísérleti ház Doverben, amelyet több ilyen követett.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.