Tollam szivárványba mártom - Források az európai nőtörténet köréből az ókortól a 20. századig

Mottó:

"Amikor az ember nőkről ír, tollát szivárványba kell
mártania, és a sorokra pillangók porát kell szórnia."
(Diderot)

A nőtörténeti kutatásokról

Jóllehet, a történelem során mindig a nők tették ki az emberiség felét, a gazdaság-, politika- és eszmetörténeti kutatások alkalmával az ő történetüknek feltárása mégis háttérbe szorult.[1] A különböző történetírói irányzatok és iskolák képviselői a haladás antropocentrikus képét dolgozták ki, és a nők történeti helyzetének evolúcióját is ebből a szempontból vázolták.[2] A nők történetének megismerése csakis oly módon képzelhető el, hogy fel kell tárni azokat a - hagyományosan nem vizsgált - területeket, ahol a nők "előtűnnek". Miként a francia Annales iskola tagjai előirányozták, a magánszféra vizsgálata is szükséges például ahhoz, hogy a nők történetét feltárjuk. Világszerte az 1960-as évektől bontakoztak ki efféle történetírói törekvések, és ma is tart a megfelelő metodológia és az értelmezési keretek kidolgozása, illetve a források számbavétele és értelmezése.

Miként a barcelonai történésznő, Mary Nash írta, az egyik lehetséges kutatási irány a - valamilyen szempontból - híres nők történetének összefoglalása. A környezetükből kiemelkedett, koruk asszonyainak életútjától eltérő sorsot megélt nők története mindenkor nagy érdeklődésre tartott számot az olvasók körében. E kutatások ugyan fontosak és érdekes eredményekkel szolgálnak, ám csak kevéssé alkalmasak arra, hogy egy-egy korszak nőiről általában információkat szerezzünk.[3] Az egy-egy nő részletes életrajzát érintő kutatások jelentik a nőtörténeti kutatások másik irányát, de ennek ugyanazon hátrányait emelhetjük ki, mint az előbbi törekvéseknek.

Nyugaton az 1960-as évekig, Magyarországon esetenként napjainkig (általánosan a 80-as 90-es évek fordulójáig) dominált a hagyományos nőtörténet-írás, amelyben domináns volt a politikai fókuszálás. A nőnevelés, a választójogi mozgalom és a női munka történetének vizsgálata sorolható ide. Később az ú. n. kontributív irányzat bontakozott ki (Gerda Lerner kifejezésével élve), amely során a történészek azt próbálták feltárni, mivel járultak hozzá a nők a történelmi fejlődéshez. A nőmozgalmak, női jogokért vívott harc leírása tartozott ide például.

Napjainkban az egyre több történész által követett új irányzat a nők történetének feltárását más, megújult történeti tárgyú diszciplínák eredményeiből és módszereiből merítve, az antropológiával szoros kapcsolatban végzi. A nő mint társadalmi kategória jelenik meg e keretek között, és az interdiszciplináris kutatások a nő helyzetét a maga komplexitásában mutatják be, kiemelt figyelmet fordítva a férfi-nő kapcsolat különböző árnyalataira, megjelenési formáira.[4]

A nőtörténet forrásairól

A nőtörténet kutatásának újabb, interdiszciplináris megközelítése teljesen új helyzetet idézett elő a források számbavételét és értelmezését illetően is. Míg korábban elsősorban a mindenkori szellemi és/vagy hatalmi elit által írott források elemzése adta a nőtörténet-írás alapját, újabban a forrásfeltárás kapcsán is érzékelhető bizonyos "tudományköziség". Ez nem jelent mást, mint azt, hogy korunk nőtörténettel foglalkozó kutatói szélesebb kútforrásból merítve, férfiak és nők által írott, műfajilag és felfogásbelileg meglehetősen eltérő forrásokat vizsgálnak. A jogi, teológiai és filozófiai szövegek mellett helyet kapnak az új kutatásokban az irodalmi, pedagógiai, szociológiai, orvosi és egyéb szövegek is, amelyek segítségével lehetővé válik a magánélet, a női hétköznapok történetének vizsgálata is.

Jelen forrásgyűjtemény jellemzése

Ez a válogatás az első átfogó magyar nyelvű kísérlet arra vonatkozóan, hogy az ókortól a 20. századig áttekintést nyújtson a nőkkel kapcsolatos írott források tartalmából. A források európai keletkezésűek, kivéve a Biblia részleteit, melyek viszont vitathatatlanul nagy szerepet játszottak (játszanak) kontinensünk gondolkodásának történetében - így kerülhettek ebbe az európai nők történetét bemutató gyűjteménybe. A válogatás több alfejezetre bomlik. Claude Fohlen egyik irányt mutató tanulmányát követően (mely 1982-ben jelent meg magyarul) a nők történetével kapcsolatos, tematikusan elrendezett szövegek olvashatóak, témánként általában több tucatnyi szerző tollából, különböző korokból. A nő női mivoltát (anyaság, nőgyógyászat), magánszféráját (házasság, szabadidő, erkölcsök, divat), a nőnevelést, a női jogokat és a női munkavégzés történetét megvilágító, felelevenítő szövegek sorakoznak a gyűjteményben. Ezt egészíti ki egy, a nőkről a történelem során született véleményeket felvonultató illetve a nőkérdés történetét láttató fejezet.

Nem volt könnyű feladat a szövegek tematikus rendbe állítása, hiszen számos átfedés figyelhető meg. Egy-egy adott forrás végleges helye aszerint került megválasztásra, hogy milyen téma teszi ki a nagyobbik részét. Bizonyos szerzők műveinek részletei több helyen is szerepelnek (pl. Homérosz, Platón, Luther, Sévignéné, Bebel stb.), a könyvek bibliográfiai adatait mindenütt jelöltük.

A mű elkészítését számos körülmény nehezítette. Először is az, hogy Magyarországon a nőtörténet forrásainak jelentős része semmilyen nyelven nem található meg illetve nem hozzáférhető. Így a válogatás nélkülöz néhány, a nőtörténet szempontjából igen fontos forrást vagy csak kis részletet közöl azokból (pl.: Malleus Maleficarum). További probléma, hogy egyes szövegek nem az eredeti nyelvről kerültek lefordításra, hanem egy fordított változat fordításai (pl. egy latin nyelvű munka francia változata került átültetésre magyar nyelvre.) Ezt megpróbáltuk a szerkesztés során jelezni.

A forrásközlés során minden esetben megjelöltük a fordítót, ha neve ismeretes volt. Az egyes alfejezeteken belül törekedtünk az időrendi sor betartására, és ahol az eredeti műben feltüntetett volt a megjelenés évszáma, ott ezt válogatásunkban is közöltük. A válogatásban található szövegek a címekben illetve a bibliográfiai leírásokban szereplő műveknek általunk kiemelt részletei, így ezt külön nem jelöltük. A szövegközi kihagyások feltüntetése (...)-tal történt.

Terveink szerint ez a válogatás - jelentős terjedelme ellenére - csak kiindulópont az európai nőtörténet forrásgyűjteményének összeállításához. További gyűjtemény-bővítést tervezünk, melynek során a válogatást a magyar nőtörténet forrásaival is szeretnénk kiegészíteni. Célunk - ezen válogatással és a további szemelvényekkel kapcsolatosan is - az, hogy minél inkább elősegítsük a nőtörténet kutatását és megismerését, hogy fókuszpontba helyezzük a nők életét érintő különböző jellegzetességeket. Tesszük mindezt azért, mert hisszük, hogy az emberiség, kontinensünk és hazánk lakóinak története éppoly teljes egész volt, mint amilyen jelenünk. Nem csaták és hadvezérek, nem eszmények és ideológusok története, hanem ünnepek és hétköznapok, nehéz órák és vidám pillanatok története. Férfiak, nők és gyerekek, idősek és fiatalok históriája. Múltunk minél teljesebb megismeréséhez a nőtörténet - ezt segítendő, ezen forrásválogatás - értelmezése reményeink szerint közelebb vihet.

Pécs, 1999. március 29.

Kéri Katalin
szerkesztő