Tapasztalat és sztereotípia. Az anyaság szociális kontextusai

Az utódok nemzése és felnevelése olyan fontos részét képezi az ember és az emberi társadalom életének, hogy nem csodálkozhatunk, ha a legkü- lönfélébb mítoszok, mágikus szertartások, előítéletek és tudományos igazságok, sőt jogi eljárások és törvények is kapcsolódnak hozzá. annak a biológiai ténynek, hogy a gyermeket csak a női test tudja „előállítani”, kü- lönböző társadalmi struktúrákban és különböző kultúrákban eltérő hatása van a nők társadalmi helyzetére. a társadalom elképzelése arról, hogyan kell anyának lenni, egyes történelmi időszakokban változott, és változik ma is. ezek az elképzelések tartalmaznak generációkon át öröklődött „örök igazságokat”, de aktuális „tudományos” ismereteket is.

Az anyasághoz ma nálunk sok súlyos döntés kapcsolódik: mikor és hány gyermekünk legyen, hogyan hangoljuk össze a felnőttek szakmai és egyéni érdekeit a gyerekekről való gondoskodással, hogyan biztosítsuk anyagilag és szellemileg gyermekeink és a magunk jólétét stb. a társadalom szerkezetében végbemenő változások újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, amelyekre a régi receptek nem adnak megfelelő választ. ebben az értekezésben megpróbálunk feltérképezni néhány olyan sztereotip elképzelést, amely feleslegesen megnehezíti az egyébként is igen összetett anyai gyakorlatot.