Grace Hamiston amerikai jogász, nyomozó

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Grace Hamiston amerikai jogász, nyomozó

május 01, 2020 - 20:11
1917-ben a magyar származású Kron Gyula nyomozóval közösen oldották meg Ruth Kruger eltűnésének rejtélyét, ami előtt a New-York-i rendőrség tehetetlenül állt. 

Humiston 1869-ben született egy tehetős New York-i családba. Sokáig tanárként dolgozott egy fiúiskolában, majd beiratkozott a New York-i Egyetem jogi karára. Pár éven belül letette az ügyvédi vizsgát, és megalapította az Emberek Ügyvédi Irodáját. Munkásságával leginkább a város szegényebb bevándorlóit támogatta. 

Az egyik legnagyobb győzelme az volt, mikor elérte, hogy a bíróság felmentsen egy olasz nőt, Antoinette Tolla-t, amiről a korabeli sajtó is lelkesen írt. A nőt gyilkossággal vádolták meg, miután megölt egy férfit, aki megpróbálta megerőszakolni. Humiston három nappal Tolla akasztása előtt sikeresen meggyőzte az esküdtszéket arról, hogy a nő önvédelemből cselekedett, így Tolla akasztás helyett "csak" hét és fél év letöltendőt kapott. 

Irodájában sokan keresték meg azzal, hogy rokonaik elutaztak délre, de még nem tértek vissza. 1906-ban az ország déli részéig követte a szálakat, ahol terpentintermelő táborokat, és ott adósrabszolgákat talált, valamint ügynököket, akik New Yorkból délre csábították a jobb munkára vágyó munkásokat.

A nyomozás után az Igazságügyi Minisztérium kinevezte Humistont New York állam nyolc déli megyéjének különleges főügyész-asszisztensévé, de később hozzá került minden adósrabszolgasággal kapcsolatos ügy az USA egész területéről. Ő volt az első nő, aki ilyen magas pozícióba került az Igazságügyi Minisztériumnál. A bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozásai elrepítették többek között a Szentföldre, Egyiptomba, Görögországba és Németországba, és feltárta a nemzetközi hálózatokat, akik bevándorlókat csábítottak az USA-ba, csak hogy érkezésükkor rabszolgasorba taszítsák őket.

1917-ben a magyar származású Kron Gyula nyomozóval közösen oldották meg Ruth Kruger eltűnésének rejtélyét, ami előtt a New-York-i rendőrség tehetetlenül állt. 

1917 júliusában Humistont kinevezték a New York-i rendőrség különleges nyomozójának, és eltűnt lányok ügyein dolgozott. Az első világháború előestéjén meggyanúsította a Long Island-i katonai tábort, hogy ott teret adnak a prostitúcióhoz kapcsolódó embercsempészethez, és hogy szülők így adnak túl gyerekeiken, ha nem kellenek nekik. Megpróbált titokban nyomozni, de a sereg elkapta az ügynökeit, és azzal vádolták Humistont, hogy hamis bizonyítékokat gyárt. A nő hiába tiltakozott, mindenki, még a támogatói is ellene fordultak.

Ezek után eltűnt a közéletből, egyre kevesebb ügy került az asztalára. Legalább egy, de inkább két merényletet is megpróbáltak elkövetni ellene, sikertelenül. 77 évesen, 1948-ban halt meg.

 

/Az nyomán./

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.