Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését. 

Húszéves korában házasságot kötött Isadore Blumkinnal, és néhány évvel később az Egyesült Államokba, Omahába emigráltak, ahol használtruhaboltot nyitottak. Négy gyerekük született, az évek során Rose tőlük tanult meg angolul. A háztartás vezetése, a gyerekek nevelése mellett Rose az üzletben is sokat dolgozott, eredeti ötleteivel fellendítette a forgalmat. Egyik híres húzása volt például, amikor 10.000 reklámcédulán hirdette, hogy öt dollárért tetőtöl-talpig felöltöztet egy férfit. A remek ötleten komoly nyereségük volt.

1937-ben Mrs. B – szerette, ha így hívják – a családi üzlet alagsorában megnyitotta a Nebraska Furniture Mart bútorkereskedést. Üzleti elve a kicsi haszon, nagy forgalom volt. Alacsony áraival hamarosan kivívta a konkurrencia ellenszenvét, annyira, hogy rábírták a nagykereskedőket, Rose Blumkinnal ne kössenek üzletet. Ő azonban nem ijedt meg, más államokban vásárolt nagy tételben és kis haszonnal adott túl az árun. A Furniture Martegyre nagyobb és nagyobb lett. 

1951-ben Mrs. B nehéz helyzetbe került. Nem volt elég készpénze szállítói kifizetésére, és a bankok elutasították kölcsönkérelmét. Nem esett kétségbe, kibérelte a város nagytermét, három napig tartó kiárusításon összejött a szükséges összeg. Ettől kezdve csakis készpénzes üzleteket bonyolított, és óvatos tempóban néhány év alatt övé lett a legnagyobb bútorkereskedés az Egyesült Államokban.

A sikerhez Mrs. B embersége is hozzájárult. Többször előfordult, hogy engedményt adott olyan családnak, akik nem tudták még az alacsony árat sem megfizetni. Hosszútávon ez is kifizetődött – ezek az emberek később is hozzá tértek vissza és jó hírét keltették. 

Warren Buffett a dúsgazdag befektető, aki nagy tisztelője volt Rose Blumkinnak, hosszú ideje szerette volna megvenni az üzletet. 1983-ban felkereste az akkor 90 éves tulajdonost, megbeszélésük eredményeként 90%-ot megvett, 10% Rose tulajdonában maradt és a vezetést is ő vitte tovább. A 60 milliós üzletet előzetes felmérés, leltár nélkül kötötték és kézfogással pecsételték meg.

A sikeres üzletasszony nagylelkűségéről is híres volt. Egymillió dollárt adományozott az Omahai Zsidó Egyesületnek egy idősek otthonára, mert amikor Amerikába érkezett, az egyesülettől kapott ingyen meleg ételt. Úgy érezte, ezt viszonoznia kell valami kedvességgel. Nevéhez fűződik a klasszikus belvárosi színház megmentése is, amelyet le akartak bontani. A The Rose Blumkin Performing Arts Center ma is a város egyik büszkesége.

Rose 95 éves korában összeveszett unokáival, akik a szőnyegrészleget vezették és otthagyta az üzletet. Mrs B’s Warehouse elnevezéssel szőnyegboltot nyitott a Nebraska Furniture Martal pont szemben, az új bolt rövid idő alatt komoly konkurrenciává nőtte ki magát. Néhány évvel később kibékült a családdal, eladta szőnyegboltját és visszatért, heti hét napban, napi tíz órában a régi üzletbe. Századik évében járva annyi engedményt tett korának, hogy nem gyalog, hanem kis robogón járta be a hatalmas üzletet, egészen 1998-ban, 104 éves korában bekövetkezett haláláig.