1803-ban született Budapesten. Görgei Artúr unokatestvére. Gyermekkorában jó nevelést kapott, latinul, németül, angolul, franciául tanult. Zongoratanára Liszt Ferenc volt, aki tehetségesnek tartotta, a legkedvesebb tanítványának nevezte. Brunszvik Terézzel ismerték egymást, nagy hatást gyakorolt rá a grófnő. Levelezésben állt Veres Pálné Beniczky Herminnel is.

A világosi báró Bohus Jánoshoz, Arad vármegye főispánjához ment feleségül. A feudális hierarchiát makacsul fenntani akaró férjével teljesen ellentétes elveket vallott: segítette a szegényeket, sokat jótékonykodott, támogatta a művészeket, költőket, írókat. Világoson óvodát és német-magyar vegyes tannyelvű iskolát alapított az 1840-es években. 1844-ben a Maros elöntötte Aradot, ekkor gyűjtést rendezett az árvíz áldozatainak segítésére és a helyreállítási munkálatokra. 1848-ban a honvédeket segítette ruhával, élelemmel, a kastélyban pedig kórház működött. Brunszvik kérésére részletes feljegyzést készített a fegyverletétel eseményeiről. A szabadságharc leverése után is segítette a volt honvédeket, emiatt Haynau többször magához hívatta. 

A téli időszakokat Pesten töltötte, ahol Sas utcai lakásában szalont tartott fenn. Rendszeres látoigatói voltak Vörösmarty, báró Eötvös József, Reguly Antal, Liszt Ferenc, Trefort Ágoston. Támogatta az írókat, művészeket. 

1859-ben Hölgybizottságot szervezett azzal a nemes céllal, hogy pénzt gyűjtsön az 1847-ben hivatalosan is megnyitott Magyar Nemzeti Múzeum üresen álló termeinek berendezéséhez. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy megépítsék és berendezzék a múzeum egyik legreprezentatívabb helyiségét, amely nevét az alapítóról, Széchényi Ferencről kapta.

1865-ben az általa kezdeményezett gyűjtésből rendezték be az Országos Széchényi Könyvtár dísztermét, melynek egyik első rendezvénye a Brunszvik tiszteletére tartott emlékülés volt. 

Három évtizedig a Pesti Jótékony Nőegylet elnöke.

A Rudnyánszky-nyomdában lányok taníttatását támogatta. Amikor 1869-ben megnyílt az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, ő ajánlotta Zirzen Jankát az igazgatónői székbe. 

1883-ban vonult vissza a férje halálakor. 1884-ben köztéri kutat építtetett a kastély közelében, amely felett ma a szobra áll (1910-ben emelték). 1890. január 5-én halt meg.

Felhasznált irodalom: