Afro-amerikai nő: Mary Kenner találta fel az egészségügyi betétet

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Afro-amerikai nő: Mary Kenner találta fel az egészségügyi betétet

február 07, 2020 - 12:30

A mai környezetvédő sztenderdeknek már nem felel meg, de a maga korában forradalmi újítás volt az észak-karolinai Mary Kenner találmánya. 

Kenner 1912. május 17-én született, családjában több feltaláló is volt. A feketéknek létesített Howard Egyetemre járt, de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni. 

A korban használatos menstuációs övet fejlesztette tovább. Az intim higiéniai eszközöket gyártó cég, melyhez fordult, először érdeklődést mutatott az ötlete iránt, azonban amikor kiderült, hogy a feltaláló fekete bőrű, ráadásul nő, visszakoztak.

Virágárusításból fedezte megélhetését. Harminc év múlva, 1957-re tudott annyi pénzt összegyűjteni, hogy a szabadalmat megszerezze. Testvérével, Mildred Davidsonnal számos közös találmánya volt.  

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az Egyesült Államok első fekete női jogásza: Charlotte E. Ray

január 13, 2018 - 20:23

New York City-ben született 1850-ben, apja lelkész, újságíró és elkötelezett abolicionista volt. Washingtonban az Institution for the Education of Colored Youth elvégzése után a Howard University tanítóképző karán kezdett tanítani. C.E. Ray néven – hogy ne derüljön ki női mivolta – sikerrel jelentkezett az egyetemi jogi karára, 1872-ben diplomázott. Amerikában ő volt a harmadik jogot végzett nő. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit a District of Columbia ügyvédi kamarája felvett tagjai közé és ezzel jogosulttá vált praktizálni.

Maggie Lena Walker (1867 – 1934), az első amerikai női bankelnök

augusztus 28, 2012 - 20:15

Az első női amerikai bankelnök, polgárjogi harcos, a fekete közösség életének és gazdaságának szervezője 1867. július 15-én született a Virginia állambeli Richmondban. Anyja, Elizabeth Draper felszabadított rabszolga, a polgárháborúban az északiak számára kémkedő Elizabeth Van Lew szakácsnője, apja az ír származású Eccles Cuthbert, a The New York Herald tudósítója. A kislány születése után anyja feleségül ment William Mitchell-hez és saját otthonukba költöztek. Férje korai halála után Elizabeth mosónő lett, hogy családját el tudja tartani. Maggie gyakran segített anyjának, a megrendelőknek szállította a tiszta ruhákat.

Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista (1913–2005)

december 31, 2016 - 21:29

1955. december elsején a munkából hazatérő, fáradt, feketebőrű Rosa Parks leült a buszon egy, a fehérek számára fenntartott helyre. Amikor egy fehér férfi szólt neki, álljon fel, ő akar leülni, Rosa ülve maradt. Nem állt fel a buszvezető felszólítására sem. Ez az esemény indította el Montgomeryben a busz-bojkottot, ez adott lökést a polgárjogi harcosoknak, élükön az ifjabb Martin Luther Kinggel, a mozgalom országossá tételéhez. 

Lydia Pinkham amerikai feltaláló, üzletasszony (1819–1883)

február 04, 2017 - 00:19

A nők részére készült, Lydia E. Pinkham's Vegetable Compound nevű tonik feltalálója. Kvéker családba született,  a Lynn Academy elvégzése után tanítónő lett és lelkesen támogatott minden haladó mozgalmat, a rabszolgafelszabadítást, a mértékletességet, a női egyenjogúságot. 1843-ban férjhez ment és az elkövetkező 30 évet gyerekneveléssel, háztartásvezetéssel töltötte, valamint gyógynövényekkel kísérletezett. Összeállított egy italt, mely a menstruációs görcsöket jelentősen csökkentette, és ezt ismerőseivel is megosztotta.

Helen Blanchard amerikai feltaláló, üzletasszony

március 07, 2015 - 15:44

 1840. október 25-én született.

Korának jelentős feltalálója első találmányát 1873-ban szabadalmaztatta.  Főleg a varrás technológiájával, varrógépek tökéletesítésével foglalkozott, nevéhez fűződik a cikk-cakk öltés feltalálása.
Talámányainak forgalmazására megalapította a Blanchard Overseaming Company-t, majd 1882-ben a Blanchard Hosiery Machine Company-t. Az 1890-es évek elején New Yorkba költözött, ott folytatta tevékenységét.

Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Katharine Burr Blodgett kutató fizikus, feltaláló (1898–1979)

március 07, 2015 - 15:47

1898. január 10-én született.

A chicagoi egyetem diplomázott kémiából, után a General Electric-nél kapott kutatói állást - a cégnél az első nő ilyen beosztásban.

Fontos haditechnikai találmányai voltak, pl. mérgező gáz adszorbens, repülőgépszárny jégtelenítő.

1926-ban a cambridge-i egyetemen fizikusdoktori diplomát szerzett - előtte ez csak férfiaknak sikerült.

Elizabeth Smith Shortt kanadai orvos, feminista (1859–1949)

május 25, 2015 - 21:11

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a  Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a  Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait  A Woman with a Purpose címmel publikálta.