Fanny Elssler balett-táncos (1810-1884)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fanny Elssler balett-táncos (1810-1884)

december 31, 2019 - 15:52

Bécsben született 1810. június 23-án. Apja Joseph Haydn komornyikja és másoló írnoka volt, aki két legfiatalabb lányát, Fannyt és Theresát balettmesterekhez küldte tanulni.  

A tehetséges Fanny 12 évesen a Hoftheater balettkarába került. Később Nápolyban aratott sikereket. 1834-től a párizsi Operában táncolt. Népszerűsége csúcsán bejárta az egész világot, az USA-ban maga az elnök fogadta. Külön táncdarabokat írtak számára. Ő vezette be a folklórelemeket a balettbe. Leghíresebb tánca a cachucha volt, a boleróhoz hasonló, kasztanyettával kísért spanyol tánc, amelyet Fanny tett közismertté.

Negyvenegy évesen, milliomosként vonult vissza. Bécsben halt meg 1884. november 27-én. 

 

 

 

Carlotta Grisi olasz balettművész (1819–1899) 

június 27, 2017 - 20:37

 A XIX. század egyik legjelentősebb balerinája hétéves korában lett a milánói La Scala Academy tanulója. Tízévesen már eltáncolt kisebb szerepeket, néhány évvel később volt első turnéja. 1834-ben a nápolyi San Carlo társulat tagja lett, ahol Jules Perrot koreográfus felismerte és kibontakoztatta tehetségét. 1836-ban Londonban, Bécsben és Párizsban lépett fel hatalmas sikerrel. A korabeli kritikusok szerint alakítása a Giselle címszerepében utólérhetetlen. A darab szerzőjével, Gautier-vel életreszóló barátságot kötött. 1850-től Szentpétervárra szerződött a társulat balettmesterének.

Carmen Amaya spanyol táncos (1918–1963) 

november 11, 2017 - 21:54

A XX. század legjelentősebb flamenco táncosa, a „cigányok királynője” Barcelonában született. Apja utcai zenész volt, az ő gitárkíséretére táncolt a kislány már négyéves korában. Soha nem tanult zenét vagy táncot, az ellesett mozdulatokat utánozta és fejlesztette saját ízlése szerint. Az első táncosnő volt, aki átvette a férfitáncosok lépéseit és motívumait. Egyéni, expressziv, szenvedélyes előadásmódja lenyűgözte a közönséget és a kritikusait egyaránt. Az 1930-as évek közepéig hazája szinte valamennyi nagyvárosában fellépett.

Orosz Adél balettművész (sz. 1938)

március 15, 2018 - 22:35

Az Operaház balettiskolájába, majd  az Állami Balett Intézetbe járt, 1959-től a leningrádi Kirov Színházban tanult. 1954-ben szerződtette a Magyar Állami Operaház, 1957-ben kapta meg magántáncosi kinevezését. A balettirodalom szinte valamennyi főszerepét eltáncolta itthon és külföldön. 1984-1988 között az Operaház balettigazgatója, 1989-től pedig a Táncművészeti Főiskola balettmestere volt. Néhány kitüntetése: Érdemes Művész; Kiváló Művész;  Liszt Ferenc-díj ; Kossuth-díj. Örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának, 2010-ben A tánc világnapján életműdíjat kapott. 

 

Natalia Makarova orosz balettáncos, koreográfus (sz. 1940)

november 14, 2018 - 15:37
Kép forrása: American Ballet Theatre (Facebook)

Leningrádban született, 12 éves korában vették fel a helyi nagymúltú balettintézetbe, ahol 1959-ben végzett. A Kirov Balett táncosa lett, brilliáns technikája és karakterformáló tehetsége hamar az elsők közé emelte. 1970-ben a társulat londoni turnéján Angliába emigrált, majd az Egyesült Államokban az American Ballet Theatre vezető táncosa lett. Fellépett a világ valamennyi jelentős színpadán, a klasszikus darabokon kívül a modern balettben is kiemelkedőt alkotott. 1979-ben A Dance Autobiography címmel adta ki emlékiratait.

Galina Ulanova orosz balerina (1910–1998)

január 07, 2018 - 19:33

A XX. század legnagyobb táncosai között tartják számon. Szentpétervárott született, szintén balerina édesanyja és Agrippina Vaganova tanítványa volt. 1928-tól a Kirov Balett táncosa volt, 1944-ben a Bolsoj Szinház primabalerinája lett. Karizmatikus személyisége, remek előadókészsége kifogástalan technikával párosult, az orosz és a nemzetközi közönség és a kritikusok is egyaránt rajongtak érte. Számtalan elismerést kapott, pl. Anna Pavlova Prize (1958); Oscar Parcelli Prize (1988); a US Academy of Arts tiszteletbeli tagja. Stockholmban és Szentpéterváron szobrot állítottak tiszteletére.

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.

Bárdos Alice hegedűművész, tanár (1896–1944)

július 19, 2019 - 16:50

Budapesi zenészcsalád lánya, Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

Ladomerszky Margit színész (1904–1979)

december 17, 2019 - 19:12

1924-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláján, Székesfehérváron kapott szerződést. Az elkövetkező években játszott Kaposváron, Pécsen, Szegeden.

1929-ben szerződött el a Vígszínházhoz, sok komoly szerepet kapott. 1945-től a Nemzeti Színház tagja, egészen nyugdíjazásáig.

Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepekben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíresebb szerepe talán Warrenné volt, Shaw Warrenné mestersége c. darabjában. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Hegyesi Mari színész (1861–1925)

december 26, 2019 - 14:47

1861. december 28-án született Padovában. Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában. 1886-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1918-ban örökös tagja lett. A korszak egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művészének tartották. Eleinte a klasszikus műsorban szerepeltették (Shakespeare Portiája és Hermionéja; Katona Melindája; Madách Évája). Egyénisége később modern drámák nőalakjaiban bontakozott ki. – F. sz. Lady Windermere (Wilde); Rose Bernd (Hauptmann); Gina (Ibsen: Vadkacsa).

Ady így írt róla: