Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

július 20, 2012 - 22:59

„Ha egy nő éles elmével, kreativitással, zsenialitással rendelkezik, ne „férfiasnak” titulálják!"

1843. júl. 21-én jelent meg az amerikai feminizmus előfutárának, Margaret Fullernek a The Great Lawsuit: Man versus Men, Woman versus Women c. írása, melyben a szerző a nemek egyenlőségéért szállt síkra. A nők alárendelt, függő szerepe helyett önálló egyén mivoltukat szorgalmazza. Byron elhíresült verssorával vitatkozva („A férfi élete és szerelme kettő, /a nőnek élni és szeretni egy”) tagadja, hogy a nő természettől fogva dependens lény lenne, akinek az életcélja a szerelemben merülne ki. Kiemeli, hogy a nemek egyenlőségének társadalmi elismerése a férfiaknak is javára válna, többek közt mert tartalmas kapcsolat, autentikus szerelem egyenrangú felek közt jöhet csak létre. Felveti továbbá azt a gondolatot is, hogy minden ember rendelkezik „férfias” és „nőies” vonásokkal egyaránt: „Nem léteznek teljes mértékben maszkulin férfiak, és teljes mértékben feminin nők” – vetíti előre a mai pszichológiában evidenciaként elismert nézetet.

Margaret Fuller 1810-ben született Cambridgeportban, Massachusettsben. Apja, egy neves ügyvéd, kiváló oktatásban részesítette, a kislány már 10 évesen eredetiben olvasta a latin nyelvű klasszikusokat. Németül és olaszul önállóan tanult meg, Goethe és Bettina von Arnim műveit fordította. Apja halála után tanításból tartotta el a testvéreit.

1839-ben – az akkoriban divatossá váló szalonok, olvasókörök, vitakörök mintájára, melyek a nők számára akkor még nem hozzáférhető felsőoktatást voltak hivatottak némileg pótolni  – nyilvános beszélgetéseket szervezett, melynek célja volt „bátorítani a nőket az önkifejezésre és az önálló gondolkodásra.” Az öt évig tartó eseménysorozaton a kor sok prominens nő- és férfialakja megfordult, és a résztvevők a később kibontakozó feminizmus bázisát is adták.

Fuller később Emersonnal együtt a The Dial c. irodalmi-filozófiai folyóirat újságírója lett, fent említett esszéje is itt jelent meg. Az írást később könyvvé bővítette, Woman in the Nineteeenth Century címmel, melyet 1845-ben adtak ki. 1844-től a New York Tribune újságírója. A lap első női külföldi tudósítójaként sokat utazott, így ismerkedett meg egy Ossoli nevű olasz férfival, akitől egy fia született. 1850-ben, 40 évesen családjával együtt hajóbalesetben meghalt.

Az amerikai nőmozgalom legismertebb alakjai, és nagy példaképüknek tekintették. A nők jogai mellett – mint a korai amerikai feministák többségét – a rabszolgák felszabadítása, valamint a börtönreform is foglalkoztatta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

Egy fehér déli nő a lincselés ellen: Jessie Daniel Ames

november 17, 2016 - 15:30

Az első fehér déli nők egyike, aki mozgalmat indított a lincselések ellen. Texasban született, a Southwestern egyetemen végzett 1902-ben. Apja ellenzése dacára felvette a metodista vallást. 31 évesen három gyermekkel özvegyen maradt, visszaköltözött édesanyjához, és vallásos nőszervezetekben kezdett el tevékenykedni. Így került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal.

Katharine Houghton Hepburn amerikai feminista (1878–1951)

december 31, 2016 - 20:46

Jómódú, felvilágosult család lánya, a Bryn Mawr College-ban történelmet és politikatudományt hallgatott, a Radcliffe College-ban kémiából és fizikából MA fokozatot szerzett. Házasságot kötött Thomas Hepburn doktorral, hat gyerekük született (a legidősebb lány, Katharine színész lett). 1913-ban megalapította a Hartford Equal Franchise League-t,  később a Connecticut Woman Suffrage Association elnökévé választották. Elnökségi tagja volt az American Birth Control League-nak, a harmincas években rendszeresen tartott előadásokat a születésszabályozásról. 

Jogokat a munkásnőknek! Agnes Nestor amerikai szakszervezeti vezető

április 22, 2017 - 01:52

17 éves korában kezdett dolgozni egy kesztyűgyárban Chicagoban. A következő évben a munkásnők a nyomorúságos bérek és a hosszú munkaidő miatt sztrájkba léptek, akkor indult Agnes közéleti karrierje. Gyorsan kiderült, a fiatal, törékeny lány meggyőző fellépéssel, hatásos szónoki képességekkel, jó szervezőkészséggel bír. 1902-ben létrehozta a munkásnők önálló szakszervezetét, a következő évben alapító tagja volt az International Glove Workers Union-nak, melynek elnökévé választották. 1904-ben megválasztották a Chicago Women’s Trade Union League elnökévé is.

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Lois Waisbrooker anarchista feminista, író, kiadó (1826–1909)

április 08, 2017 - 20:01

Írásainak témája a szex, házasság, szabad szerelem, születésszabályozás, szólásszabadság, anarchizmus, spiritualizmus, de elsősorban a nőjogok. Meggyőződése volt, hogy nemcsak a választójogot kell a nőknek megkapniuk, hanem a saját testük feletti rendelkezés jogát is. Tevékenységét 83 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta. 

Néhány munkája:

Florence Peshine Eagleton amerikai feminista (1870–1956)

április 08, 2017 - 23:32

A női választójogi mozgalom egyik vezére, a nők továbbtanuláshoz való jogának szószólója.  Egyike volt a Rutgers University első női kurátorainak, tagja volt a New Jersey College for Women vezetőségének.  Alapítója volt a New Jersey Birth Control League-nak, a Women's Political Union vezetője és a New Jersey Woman Suffrage Association alelnöke volt. Első elnöke volt a Newark League of Women Voters-nek, melynek célja a női választók politikában való eligazodásának segítése volt. Végrendeletében több, mint egymillió dollárt hagyott az Eagleton Institute of Politics létrehozására.